Általában kimondható, hogy a veszélyeztetettség mindenféle jellegű objektum tekintetében jelentkezik, jelentkezhet. Ezek lehetnek olyan emberi cselekmények, vagy természeti események melyek a működést zavarják, illetve az objektum biztonságát negatívan érintik. A „veszélyek” ellen tehát védekezni kell. A védekezésnek különböző formái lehetségesek, de most itt az egyik leghatékonyabb formáját, az őrséget, az objektumőrzést és az objektumvédelmet érintjük. A gyakorlati életben általában ide sorolják a katonai,- rendvédelmi,- rendészeti jellegű bázisokon, létesítményeken túl az un. civil jellegű telephelyeket, területeket, tereptárgyakat és minden olyan dolgot, vagyontárgyat, melyet védeni szükséges illetve indokolt megvédeni.
Az őrszolgálati utasítást túlságosan nem lehet ragozni. Szabályozni kell a szolgálatot, feladatot ellátó vagyonőrök feladatait, kötelezettségeit minden esetben és természetesen az egyes pl (RES – Rendkívüli események esetére) alkalmazandó eljárásrendeket.
Meg kell határozni minden feladatot, szabályt és szolgálati utat is a munkavégzés során. Felmérés alapján mi ezt is elvégezzük.
Az őrutasítás általában tartalmazza:
– az őrzendő objektum pontos megnevezését, helyét;
– az őrszolgálat formáját; – az őrhely számát;
– az őr felállítási helyét, mozgási körzetét, feladatát, a magatartási rendszabályokat;
– az objektum biztonságára (beléptetésre stb.) vonatkozó előírásokat;
– az őr tevékenységének rendjét rendkívüli eseménykor;
– az őrutasítás készítésének idejét;
– az őrutasítást készítő és jóváhagyó parancsnok aláírását.